A felület mechanikus tisztítása után felhelyezzük a vezetősínt, majd pontragasztással, ragasztótapasszal felrögzítjük a falfelületre a polystirol hőszigetelő lapokat. Az indítóprofil megakadályozza a frissen felrakott hőszigetelő lapok elcsúszását, elmozdulását, mivel még ekkor nem kötött meg a ragasztó. Az indítóprofil alulról egy kemény, egyenes felületet ad a hőszigetelésnek, amely így jobban ellenáll a külső hatásoknak, valamint a bogarak, rágcsálók beköltözésétől is megvédi a hőszigetelést. Az indítóprofil a perforációin keresztül lehetővé teszi a pontragasztással felrakott lapok mögött keletkező pára kiszellőzését. Az indítóprofil vízorr része meggátolja a felületről a csapadékvíz aláfolyását a lábazatra.

Hőszigetelő lapok

Többféle hőszigetelő lapot lehet alkalmazni a hőszigetelő rendszer során pl.: különböző polisztirol, ásvány- és kőzetgyapotot is. A lapok vastagsága a falfelületen változó, a hőátbocsátási számítások függvényében, a tervező által meghatározott vastagságban. (Megjegyzem, hogy az EU-s országokban a nálunk szokásos vastagságnál lényegesen vastagabb hőszigetelést alkalmaznak, tekintettel arra, hogy a megtérülési idő számottevően lerövidülhet.)

A polisztirol

A polisztirol lapos rendszer kiváló hőszigetelő. (A hővezetési tényező: 0,04 W/mK.) Előnyei közé sorolható, hogy gazdaságos, fajlagosan olcsóbb. A kedvező ár-érték arányából kifolyólag méltán lett elismert és bevált alkalmazott rendszer. Könnyen és gyorsan lehet vele dolgozni. Nehezen éghető. Különböző polystirol lap gyártó cégek sokféle minőségben állítanak elő hőszigetelő lapokat.

Ezek közül vannak, melyek nem felelnek meg a tartós hőszigetelés követelményeinek. Ezért fontos a megfelelő minőség kiválasztása, így ezt helyesen alkalmazva kiváló, tartós hőszigetelést készíthetünk. Mivel a polisztirol lapok a párát egyáltalán nem engedik át, a hőszigetelés mögött lecsapódó pára, csak a lapok közötti fugáknál és a lapok mögött tud távozni, ezért is rendkívül fontos a perforált indítóprofil alkalmazása. (A relatív páradiffúziós ellenállás kb. = 50).

Különböző vizsgálatok igazolják, a polystirol lap hatékonyságát és megfelelősségét. A '80-as évek közepén Dr. Bálint János tanszékvezető főiskolai tanár Pécsett kísérleteket folytatott a József Attila úton iparosított technológiával épült 10 emeletes társasházak északi homlokzatán, ahol vizsgálta a porózus falfelületek (betonfalak) páradiffúzióját, hogy melyik polisztirolos hőszigetelő technológia a legmegfelelőbb. Vizsgálta, hogy milyen hatása van a hőszigetelésnek a lakásokban jelentkező pára kialakulásában és kicsapódásában. Többféleképpen oldották meg a hőszigetelés átszellőzését (lapok mögötti légrés, páraszellőző csövecskék beépítése, stb.) A kísérlet során azt tapasztalták, hogy a fűtési szezon rövidebb, mint a panelbeton párafeltöltődési ideje. Nem volt különbség a különbözőképp szellőző és a szellőzés nélküli hőszigetelések között. A lakásokban átlagos szellőztetés mellett egyáltalán nem keletkezett páralecsapódás. A fűtési szezon ideje alatt a párafeltöltődés nem tud teljesen végbe menni a panelbetonban. A jó idő kezdetével megkezdődik a panelbeton kiszáradása. Természetesen szellőztetni mindig kell, de az átlagosnál nem szükséges többet szellőztetni.

Ásvány- és kőzetgyapot

Az ásvány- és kőzetgyapot rendszerek egyáltalán nem éghetőek. Fajlagosan drágább az előállításuk, mint a polystirol lapnak, ezen kívül extra költséget jelent az egészségügyi és munkavédelmi előírások és követelmények betartása is.

Fokozottan ellenáll a külső mechanikai hatásoknak, így masszív, tartós felületet kapunk. Nedvszívó képessége jó, a párát magában tartja és rendkívül nehezen szárad ki, ezáltal a nedvességgel feltöltődött rész hőtechnikai adatai romlanak, szigetelő képessége csökken.

Lényegesen jobb a légáteresztő képessége (a relatív páradiffúziós ellenállás kb. = 1,4).

Dübel

A lapokat mechanikusan is rögzíteni kell, ezt műanyag (dübel) tiplivel végezzük, a lapok felragasztása után (négyzetméterenként 4-6 db dübelt használunk). A falak hőingadozás hatására mozognak, így ez idővel a hőszigetelő lapok elmozdulását, leválását okozhatja. Ezért rendkívül fontos egy mechanikus rögzítés. A felület minőségétől függően m2 -ént 4-6 dübel alkalmazása szükséges. A felhasználásra kerülő dübelek iránt támasztott követelmény, hogy megfelelő nagyságú tárcsás fejjel rendelkezzen, rugalmas és tartós legyen. A felragasztott, dübelezett lapokat síkba kell csiszolni, így egységes, sima felületet kapunk.Az ablakkáváknál 2 cm vastagságú szigetelőlapokat alkalmazunk, mivel szükséges az egységes felület képzése és a felmerülő hő híd kiküszöbölése. A felhelyezett hőszigetelő lapot nem szabad az ablakszerkezetig vinni, rugalmas- tűzterjedést gátló- tömítő réteggel kell attól elválasztani.

A sarkokra, élekre üvegszálas hálós élvédő profilt helyezünk fel. A lapok felszínére ragasztótapaszt húzunk, ebbe ágyazzuk bele az üvegszövet hálót és a sarkoknál az élvédő profilt is. A nyílászáró felső káváira, valamint a loggia-k széleire vízorros élvédő profilt célszerű felhelyezni, ami meggátolja a csapadékvíz aláfolyását.

Az üvegszövet háló

Az üvegszövet háló biztosítja a rendszerrepedéssel szembeni ellenállását. A hőingadozás következtében mozgó falon könnyen keletkezhetnek repedések a vakolatban, azonban ez könnyen elkerülhető flexibilis felületképzéssel. Erre szolgál az üvegszövet.

Tartós és masszív a külső mechanikai hatásoknak jól ellenáll. Így védi a hőszigetelést a külső környezeti hatásoktól. Az üvegszövet hálós élvédő profil felhelyezése a sarkok védelmét szolgálja. Erős, ellenálló, egyenes sarkot biztosít a hőszigetelésünknek. Mind esztétikai, mind állagvédelem szempontjából fontos.

A végső felületek kialakítása

A ragasztótapaszt szilárdulása után mélyalapozóval kezeljük, ez a felületen megköti a port, így később a vakolat tapadását elősegítjük, növeljük. Az alapozó csökkenti a ragasztótapasz nedvszívó képességét, így a színező vakolat száradása egyenletes lesz. Vékonyvakolatot hordunk a felületre. Igény szerint dörzsölt, vagy kapart vakolatot képezünk a kívánt szemcsevastagságban. Akár fokozottan légáteresztő szilikát alapú vakolat, akár műgyanta alapú vakolatról legyen szó.

A vakolat az utolsó lépés és egyben az egyik legfontosabb a hőszigetelési folyamat során, mind esztétikai mind állagvédelmi szempontból. A szakszerűen felhordott minőségi vakolat évtizedekig éke lehet a háznak. A vakolat kiválasztása során fontos szempont a felület igényei szerint a légáteresztő valamint a vízlepergető képessége. A fedővakolatot-fajtájának megfelelően felhordjuk- s végül a kívánt struktúra szerint, eldörzsöljük. Színválasztás színtáblázat szerint történik a megrendelő igényének megfelelően.

Kiegészítő elemek

A komplett hőszigeteléshez természetesen hozzátartozik a szellőző profilok használata (kamra-attikaszellőzőkhöz). Ezekhez elvárható követelmény, hogy amellett, hogy biztosítja a természetes levegő cirkulációt, védelmet nyújtson a beázás, valamint különböző bogarak és állatok beköltözése ellen.

Víz elleni védelem

Szükséges a hőszigetelés tetejének vízvető lemezzel történő fedése is, ami lezárja, megvédi a hőszigetelést a csapadékvíz mögéfolyásától. Lemezborítással látjuk el a nyílászárók alsó szélét, és az attika fal szigetelés felöli felső szélét. A vízorros kiképzésű vízvetőket a régi vízvető lemez alá helyezzük fel, a régiek bontása nélkül, azok kiegészítéseként, vagy a teljes bádogfedést elvégezzük, attól függően, hogy a régi lemez milyen állapotban van, és mennyire hozzáférhető.

A tökéletes megoldás mindenképpen az, ha a nyílászárók előtti franciaerkély keret lakatosszerkezete kiemelésre kerül a hőszigetelt felület elé minimum 4-5 cm-re. Ebben az esetben a későbbiekben a vasszerkezet további javítása, üvegcseréje, vagy átalakítása nem érinti a már elkészített hőszigetelést.

Ez természetesen többletköltségeket jelent, azonban a hőszigetelés időtállóságát javítja, esztétikailag és az alkalmazott technológia vonatkozásában pedig mindenképpen optimálisabb. A lemezborítást a falhoz betonszöggel rögzítjük, és szilikonnal szigeteljük a fal felöli illeszkedéseknél (megakadályozza a víz szigetelés alá szivárgását.)