Egy kivitelezés során különböző előképzettséggel, és anyagi helyzettel rendelkező cégek kívánnak versenybe szállni. A kivitelezés felelőssége igen nagy, hiszen a rosszul elkészített hőszigetelés több kárt okozhat, mint hasznot. Ezért fontos a megfelelően képzett kivitelezői gárda alkalmazása. Az építőiparban sajnos nagy fluktuációval kell számolni, melyben a hőszigetelés egy speciális terület, amely ugyanezekkel a problémákkal küszködik.

Feltűnnek kisebb cégek, megbízható referenciák nélkül, de a többségük ugyanilyen gyorsan el is tűnik, mielőtt a gyakran silány minőségű anyag, vagy a szakszerűtlen munkavégzés miatt garanciális problémák jelentkezhetnének. Tehát az egyik leggyakrabban elkövetett hiba a kivitelezők részéről, hogy a versenyképesség elérése érdekében olcsóbb anyagokat alkalmaznak, a minőség rovására. Ez a felelőtlen, szakszerűtlen kivitelezés valóban olcsóbb, és árban versenyképes, azonban könnyen lehet, hogy a lakóközösség sokkal nagyobb árat fizet később ezért a pillanatnyi megtakarításért.

Persze kitűnő anyagokkal is lehet rossz munkát végezni. A szaktudás, hozzáértés, és tapasztalat hiányában végzett munkálatok során gyakran a felhasznált anyagokat helytelenül alkalmazzák. Az alábbiakban munkafázisonként végigvesszük, hogy a hőszigetelés során milyen jelentősebb kivitelezési hibákat lehet elkövetni.

Rögtön az elején a felület előzetes átvizsgálásának elmulasztása már egy hibaforrás. A falvakolat felpúposodásának, lemállásának, valamint a korábbi festék rétegek leválásának figyelmen kívül hagyásával azt kockáztatjuk, hogy a felragasztott hőszigetelő lapok nem ragadnak megfelelően a falhoz, és elválnak tőle. A lapok elmozdulása a felület kitáblásodásához, majd repedésekhez vezet, amelyeken a csapadékvíz bejuthat, és a lakások falainak esetleges nedvesedését, beázását, penész megjelenését okozhatja.

A fellazult, felpúposodott vakolatot el kell távolítani, majd szükség szerint pótolni a hiányosságokat. A málló festékrétegek lekaparása, ugyancsak fontos. Szükség esetén a felület mélyalapozásával, impregnálásával, a felületi szemcsék megkötésével kell elősegíteni a hőszigetelő lapokhoz használt ragasztó megfelelő tapadását. A kivitelező által kiadott árajánlatban ez "a felület mechanikus átvizsgálása" néven szokott szerepelni - ha egyáltalán szerepel. Sok esetben a kivitelező már az ajánlatban sem tünteti fel ezt a tételt.

A lapok ragasztása után gyakran kevesebb dűbellel rögzítik a lapokat, esetenként egyáltalán nem. Ez lehet, hogy csak évek múltán jelent problémát, amikor például egy nagyobb vihar esetén a szél szívóereje, letépheti a teljes hőszigetelést. Négyzetméterenként a fal minőségétől függően 4-6 db dűbel használata szükséges.

Ezt követően a felület síkbacsiszolása következik. A nem megfelelő csiszolás, vagy a csiszolás hiánya miatt felületi egyenetlenségek maradnak, és ez esztétikailag rontja a teljes munka minőségét. Nem is beszélve arról, hogy a lapok illesztésénél maradt lépcsőkön megállhat a hó, és ezzel nő a veszélye a felület károsodásának.

Az ablakkávákra 2 cm vastag polisztirollap kerül. Sokszor a kivitelezők - nem gondolva a később felmerülő esetleges problémákra - körbeépítik a redőnyöket, korlátokat, és a franciaerkélyek vasszerkezetét. Ezzel a későbbi redőnyjavítás, vagy üvegcsere csak a hőszigetelés roncsolásával végezhető el. Ajánlatos lenne a franciaerkélyek vasszerkezetét a munkálatok során kiemelni a hőszigetelés síkján kívülre. Ez azonban olyan anyagi többletterhet ró a társasház lakóira, melyet azok felvállalni nem tudnak, vagy nem akarnak. Ráadásul ez a többletmunka nem eredményez hőmegtakarítást, csupán a tartós és szakszerű hőszigetelés feltétele kellene, hogy legyen.

Szükséges a lapok illesztésénél lévő esetleges hézagokat, valamint a dűbelek tárcsáinál keletkező bemélyedést ragasztótapasszal kikenni (fugázni). Ezt gyakran elmulasztják a kivitelezés során. Ennek következményei elsősorban esztétikai jellegűek. Színezés után ezek a hiányosságok erősen kirajzolódnak a felületre.

Az ablakkávák sarkaira, valamint az épület pozitív sarkaira hálós élvédő elem beépítése szükséges. A vízszintes élekre (nyílászárók szemöldök kávája, és a loggia-k födém élei) vízorros hálós élvédő felrakása javasolt. Ezek hiányában az élek, sarkok sérülékenyebbek, a vízorros elem hiányában a csapadékvíz visszafolyik az ablakokra, valamint az erkélyekre, ezzel beázásokat okoz. A hőszigetelés élettartamát a fenti elemek beépítése jelentősen megnöveli.

A falfelületek hálózásakor az üvegszövet hálót ragasztótapaszba kell ágyazni. Fontos a felületre felkent ragasztótapaszba belepasszírozni a hálót. Ha csak a hálóra kerül a ragasztó, akkor alatta nem ragad megfelelően, így könnyebben leválik. Ugyancsak fontos az üvegszövet darabok 10 cm-es átfedése.

Száradás után az egyenletes, sima felületet mélyalapozóval kell kezelni, hogy megkösse a felületen a port, eltömje a pólusokat, csökkentse a fal nedvszívó képességét, és alapszínt adjon a falnak. Ezzel a vakolat száradása egyenletesebb lesz. Ennek a lépésnek a kihagyásával, a vakolat nehezebben kezelhető, gyorsabban szárad, így valószínűbb, hogy meglátszanak a fogások, és nem is lesz elég tartós.

Természetesen minden munkafázist a megfelelő időjárási körülmények között szabad csak elvégezni. Tehát pl. erős szél, tűző nap, vagy eső esetén a munkavégzés nem javasolt, az eredmény minősége nem garantálható.

A teljes rendszer kivitelezéséhez természetesen hozzá tartozik a szellőző beépítése, a kamra valamint az attika fal szellőzőnyílásaira. A nem megfelelő szellőzők beázást, esztétikai kárt (csapadékvíz megfolyás) ill. mechanikai sérüléseket okozhatnak azáltal, hogy bogarak, madarak a nyílásokba beköltözhetnek, és ott roncsolhatják a hőszigetelést.

A hőszigetelés fedésére az attika falnál, és az ablakok alatt vízvető lemez felrakása szükséges. Ennek szakszerűtlen rögzítése, tömítése, a csapadék hőszigetelés mögé folyását eredményezi.